Szemhéjdaganat kutyáknál: ez lehet az oka, ha rohamosan romlik kedvenced látása

A szemhéjak és a környező szövetek, például a kötőhártya is valamelyest a bőr meghosszabbításának minősülnek. Ezért ezekben is kialakulhatnak daganatok. Amint bármiféle elváltozást látsz a kutyád szemén, azonnal fordulj állatorvoshoz.

Általában a daganatok a testszöveteket alkotó sejtek abnormális növekedéséből és szabályozatlan szaporodásából alakulnak ki. A szemhéjak és a környező szövetek sokféle sejtből állnak. A szemhéjak szélein például apró mirigyek találhatók, amelyek váladékot termelő sejteket tartalmaznak. Ha ezek a sejtek túlszaporodnak, jóindulatú daganatokká fejlődnek.

Hogy alakulnak ki a szemhéjon daganatok?

A szemhéjak szélein melanociták is vannak, amelyek pigmentet termelnek. Ha ezek a sejtek túlszaporodnak, melanómának nevezett daganatokat okoznak. Amikor a bőrsejtek teszik ugyanezt, az laphámsejtes karcinómával járhat. A kötőhártya limfoid szövetsejteket tartalmaz, ezekben limfómák vagy hízósejt-daganatok alakulhatnak ki. Léteznek más típusú szövetszaporulatok is, amelyek a szemhéjat, a kötőhártyát és a szemkörnyéki szöveteket érinthetik, de a fentiek a leggyakoribbak.

Mi okozza az ilyen típusú daganatokat?

Nem egyértelmű, hogy egy háziállatban miért alakulhatnak ki daganatok vagy bármilyen rák. Nagyon kevés tumornak ismerjük a pontos okát. A legtöbbet a kockázati tényezők  – környezeti vagy genetikai – összetett keveréke okozza. A laphámsejtes karcinómát például az ultraibolya sugárzásnak való kitettségnek tulajdonítják. Különösen veszélyeztetettek a világos színű szőrzetű és a szőrtelen fajták. Ellenkező esetben az ilyen típusú daganatok okai nem egyértelműek.

Ezekre a jelekre figyelj

A daganat típusától, növekedési helyétől függően változnak a szimptómák. A jóindulatú daganatok általában polip- vagy karfiolszerű megjelenésűek. Növekedhetnek a szemhéjon belül vagy kívül is. Ha érintkezésbe kerülnek a szaruhártyával, fájdalmas karcolásokat okozhatnak, amelyek fekélyhez vezethetnek. Általános irritációt és gyulladást is okozhatnak. A rosszindulatú daganatok általában szabálytalan vagy csomós megjelenésűek. Kifekélyesedhetnek, vérezhetnek, begyulladhatnak, elfertőződhetnek és fájdalmasak lehetnek. Ezeken túl ezekre a jelekre figyelj:

• kancsalság
• könnyezés, váladékozás
• a harmadik szemhéj kiemelkedése
• a kötőhártya érdesedése/megvastagodása
• a szem gyakori dörzsölése

Mennyire kell félni az áttétektől?

Ha rosszindulatú a megnagyobbodás, a daganatok gyorsan növekedhetnek és áttétet képezhetnek. A kötőhártya esetében ez hamarabb zajlik le, mint például a szemhéj esetében. A jóindulatú daganatok jellemzően lassan és lokálisan nőnek, esetükben áttétektől nem kell tartanunk. A rosszindulatú tumorok növekedése viszont gyorsabb lehet, kiterjedhetnek a környező szövetekre vagy a test más területeire, beleértve a közeli nyirokcsomókat, a tüdőt és a csontokat.

Milyen kezelés javasolt?

Az orvos nemcsak a szemet vizsgálja, rosszindulatú daganat esetén az egész testben keresik az esetleges áttéteket. Vérvizsgálat, tüdőröntgen, hasi ultrahang is szóba jön a szemészeti ellátás mellett. Gyakori a műtéti eltávolítás, a sugárterápia és a fagyasztás is. Egyes esetekben antibiotikumok, gyulladáscsökkentők javasoltak a fájdalom csillapítására és a másodlagos bakteriális fertőzések megszüntetésére. Az azonnali eltávolítás segít megelőzni ezeket a problémákat, rosszindulatú daganatok esetén csökkenti az áttétek kialakulásának esélyét. A szemhéjdaganatokhoz képest a kötőhártya daganatai jellemzően kiterjedtebb műtétet igényelnek. Az operáció után rendszeres ellenőrzés javasolt, mivel a kötőhártya-daganatok kiújulhatnak. A sugárterápia szemkárosodást okozhat, és bizonyos esetekben a szem eltávolítása (enukleáció) javasolt. A szemhéjak, a kötőhártya és a szemkörnyéki szövetek daganatainak prognózisa a rák típusától, elhelyezkedésétől, észlelésének idejétől is függ.