Ez teszi az angol vérebet verhetetlen detektívvé: ha szagot fog a kutya, az ösztönei teljesen átveszik az irányítást

Az emberek, ha a német juhászkutyákra gondolnak, rendőrkutyákat látnak a lelki szemeik előtt, a vérebekről pedig egyből mindenkinek a nyomkövetés ugrik be. Lógó fülű ebek, akiknek az orra szorosan a földre tapad és nem tudja őket semmi sem kizökkenteni, míg célba nem értek. Izgalmas, igaz?

Elképesztő látvány őket munka közben látni. A szakértők szerint egy véreb munkaképességének sikeréért 75%-ban a természet felel, 25%-ban a kiképzés. Ezeknek az állatoknak a lenyűgözően megtervezett és kivitelezett orráról lesz ma szó.

Orrok, amikhez tartozik egy kutya is

Gyakran emlegetik ilyen vicces formában a vérebeket. Hihetetlen szakmai sikerüket egyrészt a fejlett illatmembránjaiknak köszönhetik. Egy ember körülbelül hatmillió szaglóreceptorral rendelkezik, míg egy kutya birtokolhat ezekből akár 200-300 milliót is. A vérebeknek körülbelül 300 millió receptora van, így többek között ezért is fajuk kiválóságai. A kutyák agyának szaglásért felelő része negyvenszer nagyobb, mint a miénk, pontossága pedig tíz, de akár százezrese is lehet, szintén fajtától függően. A vérebeket szaglás terén szorosan követi a beagle és a mosómedvekopó, a trónkövetelő pedig 225 millió szagreceptorral a német juhászkutya.

De a vérebek nem csak szaglóreceptoraik miatt olyan profik! A fejükön lévő bőrredőik és hosszú, lógó füleik is segítenek nekik összegyűjteni az illatmolekulákat. Ezzel a technikával akár 210 kilométeren át is képesek követni a nyomokat.

Orrlyukaik nagyok, oldalukon hosszú hasítékok vannak, így több idejük van az illatok feldolgozására. Ez a kialakítás 40 másodperces expozíciót is lehetővé tesz egy adott illat befogadására, feldolgozására. Orrlyukaik egymástól függetlenül mozgathatók, így könnyebben meghatározzák, honnan ered az adott nyom.

Ilyen különleges technikával dolgoznak

Jogosan merülhet fel benned a kérdés, hogy ha ilyen verhetetlenek, akkor miért látunk több németjuhászt hivatalos körülmények között nyomot követni? Legalábbis kis hazánkban mindenképpen ez a helyzet.

Ennek az az oka, hogy a németjuhászok szaglása csak kicsivel marad el a vérebekétől, ám orrukat a nyomkövetésen kívül hatékonyabban fel tudják használni bomba, kábítószer vagy fegyver felkutatására is. A vérebek erre a feladatra kevésbé alkalmasak habitusukból adódóan; hátrányban részesítik a helyhez kötött szagok észlelését. Az emberek szagmintáinak követésére és felkutatásukra azonban páratlanok!

Így találnak meg minket

Az emberek hámlanak, így az elhullatott bőrsejtek darabjai, a bőrünkön élő baktérium- és gombapopulációk, illatanyagok és hormonok keverékével árulkodik hollétünkről. Amikor egy véreb egy személy keresésére indul, a felvigyázójának meg kell szagoltatnia vele az illető egy tárgyát vagy ruhadarabját, amely tartalmazza az illatát. Ezen a szagmintán indulnak el, és hajtják addig, míg meg nem találják az alanyt vagy valami miatt ki nem hűl a nyom. Akár 300 órás illatokat is képesek követni, ami azt jelenti, hogy majdnem 2 hetes nyomok sem számítanak hidegnek, ha róluk van szó.

Bizonyos egyedek a víz alatt is képesek nyomokat követni, de ez elég ritka, a víz ugyanis nagyon könnyen elmossa az illatmolekulákat. Ehelyett általában a partvonal mentén haladnak, és ha egy bizonyos helyen oda-vissza járkálnak, azzal azt jelzik, hogy a személy valószínűleg ott léphetett be a vízbe.

A kutyatörténelem egyik legnagyobb nyomozója egy Nick Carter nevű véreb, aki nem a Backstreet Boys énekeséről kapta a nevét, hanem egy népszerű nyomozóról. A kentucky-i kutyus szolgálati ideje alatt több mint 650 bűnöző elfogásához és elítéléséhez segítette társát.